Szerkesztőségi cikkOpen AccessSzakértő által ellenőrzöttCerebrális bioenergetika és neuro-metabolikus mentés

Egyösszetevős orális kiegészítők hatékonysága az objektív és szubjektív alvási kimenetelekre felnőttkori inszomniában

Megjelent: 24 August 2026·Olympia R&D Bulletin·Permalink: olympiabiosciences.com/rd-hub/single-ingredient-adult-insomnia-sleep-supplements/·39 idézett forrás·≈ 24 perces olvasmány
Very Vibrant Medical Vibe Therapeutic Rd Matrix L 1 B565998770 scientific R&D visualization

Ipari kihívás

Az egyösszetevős orális inszomniakiegészítők fejlesztése kihívásokkal szembesül a következetes objektív hatékonyság elérése terén a készítmények standardizálásának, az optimális adagolásnak és a specifikus populációs jellemzőknek a variációi miatt, ami heterogén klinikai kimenetelekhez vezet.

Research context

This article summarizes third-party research. It does not establish a product-specific result or commercial capability.

💬Nem kutató? 💬 Kérjen közérthető összefoglalót

Közérthetően

Sok felnőtt küzd azért, hogy éjszaka jól aludjon. A kutatások azt mutatják, hogy bizonyos egyösszetevős kiegészítők, mint például a melatonin vagy az ashwagandha, segíthetnek gyorsabban elaludni és javíthatják az általános alvásminőséget. Ezek közül néhány még abban is segített az embereknek, hogy 6–34 perccel gyorsabban merüljenek álomba, és 3–7%-kal hatékonyabban aludjanak, bár a különböző alvási stádiumokra gyakorolt hatásuk eltérő volt. Ennél is fontosabb, hogy ezen kiegészítők hatékonysága az előállításuktól, az alkalmazott mennyiségtől és az egyén specifikus szükségleteitől függ. Ezek a lehetőségek általában ígéretesnek bizonyulnak a jobb pihenés érdekében, mindössze enyhe mellékhatások mellett.

Use the Paid Discovery brief to define the project’s evidence, formulation and regulatory scope.

Define a project scope →

Among adults with insomnia symptoms, sleep disturbance, or primary insomnia, what are the effects of single orally administered bioactive compounds, standardized botanical extracts, amino acids, minerals, peptides, and nutraceuticals versus placebo or active control on objectively measured sleep-onset latency and sleep architecture, and separately on validated subjective sleep outcomes?

Single-ingredient supplements including melatonin, ashwagandha, standardized valerian, and botanical extracts objectively reduce sleep-onset latency by 6-34 minutes and improve sleep efficiency by 3-7% with varied sleep architecture effects, while subjective sleep quality improvements are demonstrated across a broader range of compounds, though efficacy depends critically on formulation standardization, dosing, and population selection.

Abstract

Thirty-nine randomized controlled trials evaluated single-ingredient supplements for adult insomnia, including 22 trials with polysomnography or actigraphy (Tier 1 evidence) [1–22] and 17 with validated subjective outcomes only (Tier 2 evidence) [23–39]. Prolonged-release melatonin 2mg reduced sleep onset latency by 9 minutes [6] in older adults with primary insomnia, while low-dose melatonin 0.5mg advanced sleep onset by 34 minutes in delayed sleep-wake phase disorder [4]. Ashwagandha extracts consistently reduced sleep onset latency by 10-12 minutes and increased sleep efficiency by 6-8% across two formulations [8, 10]. Valerian 200mg standardized to ≥2% valerenic acid improved sleep onset latency and total sleep time after 2-8 weeks [1, 18], but lower concentrations and shorter durations showed null results [9]. Rice bran extract, lemon verbena, Melissa officinalis Phytosome, saffron, and GABA from rice germ demonstrated improvements in sleep onset latency (5.7-34 minutes), total sleep time (22-84 minutes), and sleep efficiency (3-7%) [2, 3, 12, 13, 15, 16]. Sleep architecture effects were heterogeneous: Melissa officinalis increased slow-wave sleep by 15% while decreasing REM by 10% [2], whereas lemon verbena increased both deep sleep and REM [14]. Seventeen Tier 2 studies reported significant improvements in Pittsburgh Sleep Quality Index or Insomnia Severity Index scores with magnesium [39], saffron [30], vitamin E [38], and botanical extracts [31, 33], though effect sizes and clinical meaningfulness varied. Adverse events were predominantly mild gastrointestinal symptoms and headache, with no serious events attributed to active interventions [1, 6, 8, 30]. Heterogeneity in findings reflected formulation differences (immediate versus prolonged-release, standardization levels), dose-response relationships, population characteristics (primary insomnia versus specialized conditions), and study quality factors including sample size and outcome measurement methods.

Flow Diagram

Single Ingredient Adult Insomnia Sleep Supplements — figure 1
Single Ingredient Adult Insomnia Sleep Supplements — figure 1

Paper search

Elicit Corpus

We performed a semantic search across over 138 million academic papers from the Elicit search engine, which includes all of Semantic Scholar and OpenAlex.

We ran these queries:

  • "adult insomnia sleep disturbance oral dietary supplement nutraceutical randomized placebo polysomnography actigraphy sleep onset latency wake after sleep onset"
  • "adult insomnia standardized botanical extract herbal medicine oral randomized placebo polysomnography actigraphy sleep architecture sleep quality"

The searches returned 500 total results from Elicit.

PubMed Corpus

We performed a keyword search across the PubMed corpus.

We ran this query:

  • (adult insomnia OR sleep disturbance) AND (melatonin OR amino acid OR GABA OR magnesium OR zinc OR peptide OR casein hydrolysate) AND randomized AND (polysomnography OR actigraphy OR sleep onset latency OR PSQI OR ISI)

The search returned 250 total results from PubMed.

We retrieved 621 papers most relevant to the query for screening.

Screening

Abstract screening

We screened in sources based on their abstracts that met these criteria:

  • Randomized design: Is this a randomized controlled trial, including a randomized crossover trial?
  • Primary completed-trial report: Is this a primary report of a completed trial, rather than a review, protocol, editorial, erratum, or conference abstract?
  • Adult sleep-disturbance population: Does the title or abstract indicate adults with insomnia, sleep disturbance, poor sleep, or sleep-onset difficulty?
  • Eligible single oral intervention: Does the title or abstract indicate a single orally administered nutrient, amino acid, peptide/hydrolysate, isolated phytochemical, or standardized botanical extract rather than a multi-ingredient formula, non-oral intervention, or prescription hypnotic?

Papers that failed any strict criterion were automatically excluded. For the remaining papers, we considered all screening questions together and made a holistic judgement about whether to screen in each paper.

132 papers passed abstract screening and moved to full-text screening.

At abstract screening, the number of papers excluded for each primary reason was:

  • Randomized design: n = 9
  • Primary completed-trial report: n = 55
  • Adult sleep-disturbance population: n = 140
  • Eligible single oral intervention: n = 283
  • Other / below screening threshold: n = 2

Full-text screening

We then screened papers based on their full text using these additional criteria:

  • Eligible population: Are participants adults with insomnia symptoms, sleep disturbance, or primary insomnia, with no excluded secondary condition or setting unless eligible data are separately reported?
  • Eligible intervention: Is the intervention a single, orally administered, identifiable nutrient, amino acid, peptide/protein hydrolysate, isolated phytochemical, or standardized botanical extract with stated dose/formulation, not a multi-ingredient product or prescription hypnotic?
  • Eligible trial comparison: Is this a completed randomized parallel or crossover trial with placebo or active comparator?
  • Eligible outcome tier: Does the report include either Tier 1 PSG/actigraphy-derived SOL, WASO, TST, sleep efficiency, N3/slow-wave sleep, or REM; or Tier 2 only validated subjective PSQI, ISI, standardized subjective SOL, or standardized sleep logs?
  • Primary full report: Is this a full primary report with usable trial methods and results, not a duplicate-only secondary publication, protocol, review, editorial, erratum, or conference abstract?

Papers that failed any strict criterion were automatically excluded. For the remaining papers, we considered all screening questions together and made a holistic judgement about whether to include each paper in the final analysis.

39 papers passed full-text screening and moved to data extraction.

At full-text screening, the number of papers excluded for each primary reason was:

  • Eligible population: n = 5
  • Eligible intervention: n = 4
  • Eligible trial comparison: n = 1
  • Eligible outcome tier: n = 1
  • No full text: n = 82

Data extraction

We asked a large language model to extract each data column below from each paper. We gave the model the extraction instructions shown below for each column.

  • Evidence tier: Classify as exactly one: Tier 1 objective, Tier 2 subjective-only, or Ineligible. Tier 1 requires PSG or actigraphy; Tier 2 has only validated subjective outcomes.
  • Trial identity and design: Extract trial name/acronym if available, registration identifier, parallel/crossover design, randomization/blinding, and follow-up duration.
  • Population: Extract sample size randomized/analyzed, age, sex, diagnostic/symptom definition, baseline sleep severity, and any condition relevant to eligibility.
  • Intervention identity: Extract exact single substance or standardized extract, plant part/active marker if relevant, formulation, dose, frequency, and administration timing.
  • Comparator: Extract placebo or active comparator and matched dosing schedule.
  • Objective outcomes: For each PSG/actigraphy outcome, extract device/method, SOL, WASO, TST, sleep efficiency, N3/slow-wave sleep, REM, measurement timepoint, units, and direction of benefit. State not reported if absent.
  • Objective arm-level data: For every objective outcome, extract intervention and comparator n, mean baseline, mean follow-up or change, and SD, SE, or CI, including whether results are adjusted. Do not infer missing values.
  • Objective comparative estimates: For every objective outcome, extract reported between-group mean difference, 95% CI, p value, and effect size (Cohen d/Hedges g) if reported. State not reported if absent.
  • Subjective outcomes: Extract validated subjective instrument (PSQI, ISI, standardized subjective SOL, standardized sleep log), timepoint, and direction of benefit.
  • Subjective arm-level and comparative data: For each subjective outcome, extract intervention/comparator n, means/change and SD/SE/CI, plus between-group difference, 95% CI, p value, and effect size if reported. State not reported if absent.
  • Sleep architecture: Extract N3/slow-wave sleep and REM duration or percentage data separately, with units, timepoint, arm-level values and comparative statistics where reported.
  • Safety and daytime sedation: Extract adverse events, withdrawals due to adverse events, and residual daytime sedation/psychomotor performance measures, with quantitative data where reported.
  • Pharmacokinetics and timing: Extract Tmax, absorption route or BBB information, and time-to-bed administration only when reported in the study; otherwise state not reported.
  • RoB 2 domains: Assess risk of bias separately for randomization process, deviations from intended intervention, missing outcome data, measurement of outcome, and selection of reported result. Give each domain Low risk, Some concerns, or High risk with brief evidence-based rationale.
  • EU regulatory context: Extract any stated information about food supplement, food, novel food, medicinal-product context, or authorised EU health claim. Do not infer regulatory status when the source does not state it.

Results

Characteristics of Included Studies

This review identified 39 randomized controlled trials evaluating single-ingredient supplements for adult insomnia. Twenty-two trials included objective sleep measures (Tier 1 evidence) [1–22], while 17 trials reported only validated subjective outcomes (Tier 2 evidence) [23–39].

StudyFull text retrieved?Evidence TierDesignPopulationInterventionComparatorDurationRegistration
Khalid et al., 2024 [23]YesTier 2 [23]Parallel RCT, single-blind [23]290 adults with diabetes and insomnia (93 male, 197 female) [23]Mg 250mg, K 250mg, or Mg+K 250mg monthly [23]Placebo (starch) [23]2 months [23]NCT04642313 [23]
Shekhar és mtsai., 2023 [1]Igen1. szintű [1]Párhuzamos RCT, kettős vak [1]72 alvászavarban sufrő, 18–50 év közötti felnőtt (PSQI≥5) [1]Valeriana officinalis 200 mg (2% valeriánsav), 1 órával lefekvés előtt [1]Placebo (mikrokristályos cellulóz) [1]8 hét [1]CTRI/2022/05/042818 [1]
Nielsen és mtsai., 2010 [24]Igen2. szintű [24]Párhuzamos RCT, kettős vak [24]96 rossz alvásminőségű, 51–85 év közötti felnőtt (PSQI>5) [24]Magnézium-citrát 320 mg/nap [24]Nátrium-citrát placebo [24]7 hét [24]NCT00833092 [24]
Di Pierro és mtsai., 2024 [2]Igen1. szintű [2]Keresztezett RCT, kettős vak [2]30 nem pihentető alvású, 18–65 év közötti felnőtt [2]Melissa officinalis Phytosome 400 mg, 30 perccel lefekvés előtt [2]Placebo [2]2 hét karonként [2]NCT05950932 [2]
Esmaeilzadeh és mtsai., 2025 [25]Igen2. szintű [25]Párhuzamos RCT, hármas vak [25]80 endometriózisban suffering és PSQI≥5 pontszámmal rendelkező, 18–45 év közötti meddő nő [25]Melatonin 5 mg nyújtott hatóanyag-leadású, 2 órával lefekvés előtt [25]Placebo (keményítő) [25]2 hónap [25]IRCT20171209037794N4 [25]
Um és mtsai., 2019 [3]Igen1. szintű [3]Párhuzamos RCT, kettős vak [3]45 PSQI≥5 felnőtt [3]Rizskorpa-kivonat 1000 mg (4,5 mg/g γ-orizanol), 30–60 perccel lefekvés előtt [3]Placebo (maltodextrin) [3]2 hét [3]KCT0001893 [3]
Sletten és mtsai., 2018 [4]Igen1. szintű [4]Párhuzamos RCT, kettős vak [4]116 DSWPD-ben és eltolódott melatonin-ritmusban szenvedő, 16–65 év közötti felnőtt [4]Melatonin 0,5 mg gyors hatóanyag-leadású, 1 órával a kívánt lefekvés előtt [4]Placebo [4]4 hét [4]ACTRN12612000425897 [4]
Baskett és mtsai., 2003 [5]Igen1. szintű [5]Keresztezett RCT, kettős vak [5]34 életkorral összefüggő alvászavarban szenvedő, ≥65 év közötti felnőtt [5]Melatonin 5 mg azonnali hatóanyag-leadású lefekvéskor [5]Placebo (glükóz) [5]4 hét karonként [5]Nem jelentve [5]
Luthringer és mtsai., 2009 [6]Igen1. szintű [6]Párhuzamos RCT, kettős vak [6]40 primer insomniában (DSM-IV) szenvedő, ≥55 év közötti felnőtt [6]Nyújtott hatóanyag-leadású melatonin 2 mg, 2 órával lefekvés előtt [6]Placebo [6]3 hét [6]Nem jelentve [6]
Gendy és mtsai., 2020 [26]Igen2. szintű [26]Párhuzamos RCT, kettős vak [26]60 alkoholhasználati zavarral és alvászavarral küzdő felnőtt [26]Melatonin 5 mg gyorsan oldódó, 1 órával lefekvés előtt [26]Placebo [26]4 hét [26]NCT03043443 [26]
Kim és mtsai., 2021 [27]Igen2. szintű [27]Párhuzamos RCT, kettős vak [27]38 insomniás (PSQI≥5), ≥55 év közötti nő [27]Melatonin 2 mg nyújtott hatóanyag-leadású, 2 órával alvás előtt [27]Placebo [27]6 hét [27]YUHS 4-2016-0418 [27]
Ha és mtsai., 2019 [7]Igen1. szintű [7]Párhuzamos RCT, kettős vak [7]80 enyhe insomniás, 20–65 év közötti felnőtt [7]Polygonatum sibiricum 500 mg, 30–60 perccel lefekvés előtt [7]Placebo [7]4 hét [7]NCT03337789 [7]
Zick és mtsai., 2011 [28]Igen2. szintű [28]Párhuzamos RCT, kettős vak [28]34 DSM-IV szerinti primer insomniában (≥6 hónapja) szenvedő, 18–65 év közötti felnőtt [28]Kamilla 270 mg naponta kétszer (2,5 mg α-bizabolol, ≥2,5 mg apigenin) [28]Placebo [28]28 nap [28]NCT01286324 [28]
Deshpande és mtsai., 2020 [8]Igen1. szintű [8]Párhuzamos RCT, kettős vak [8]144 nem pihentető alvású (RSQ-W≤50), 18–65 év közötti felnőtt [8]Ashwagandha 120 mg (Shoden) naponta egyszer, 2 órával az esti étkezés előtt [8]Placebo (rizspor) [8]6 hét [8]CTRI/2017/02/007801 [8]
Taibi és mtsai., 2009 [9]Igen1. szintű [9]Keresztezett RCT, kettős vak [9]16 insomniás (PSQI≥5), 55–80 év közötti nő [9]Valeriána 300 mg (0,8% valeriánsav), 30 perccel lefekvés előtt [9]Placebo [9]2 hét karonként [9]Nem jelentve [9]
Langade és mtsai., 2019 [10]Igen1. szintű [10]Párhuzamos RCT, kettős vak [10]58 DSM-IV szerinti insomniában szenvedő, 18–60 év közötti felnőtt [10]Ashwagandha 300 mg (KSM-66) naponta kétszer [10]Placebo (keményítő) [10]10 hét [10]Nem jelentve [10]
Oxman és mtsai., 2007 [29]Igen2. szintű [29]Párhuzamos RCT, kettős vak [29]405 insomniás, 18–75 év közötti felnőtt [29]Valeriána 600 mg (3×200 mg), 1 órával lefekvés előtt [29]Placebo [29]14 nap [29]ISRCTN72748991 [29]
Schuster és mtsai., 2025 [30]Igen2. szintű [30]Párhuzamos RCT, kettős vak [30]165 mérsékelt insomniában (RIS>12) szenvedő, 18–65 év közötti felnőtt [30]Sáfrány 20 mg vagy 30 mg (Safr'Inside), 60 perccel lefekvés előtt [30]Placebo (maltodextrin) [30]4 hét [30]DRKS00033435 [30]
Di Minno és mtsai., 2025 [31]Igen2. szintű [31]Keresztezett RCT, kettős vak [31]66 enyhe-mérsékelt primer insomniában (ISI<22) szenvedő, 18–70 év közötti felnőtt [31]Scutellaria lateriflora 400 mg (10% baicalin) naponta [31]Placebo [31]56 nap karonként [31]ISRCTN12126820 [31]
Pigeon és mtsai., 2010 [32]Igen2. szintű [32]Keresztezett RCT, kettős vak [32]15 krónikus insomniában (ISI≥10) szenvedő, ≥65 év közötti felnőtt [32]Meggydzsúsz 16 uncia/nap (reggel és 1–2 órával lefekvés előtt) [32]Placebo ital [32]2 hét karonként [32]Nem jelentve [32]
Jiang és mtsai., 2015 [11]Igen1. szintű [11]Párhuzamos RCT, kettős vak [11]42 alvászavarban szenvedő, 45–60 év közötti posztmenopauzális nő [11]Poloskavész 40 mg/nap (20 mg nyersgyógyszer tablettánként) étkezések után [11]Placebo [11]6 hónap [11]Nem jelentve [11]
Pérez-Piñero és mtsai., 2024 [12]Igen1. szintű [12]Párhuzamos RCT, kettős vak [12]71 alvászavarban szenvedő, ≥18 év közötti felnőtt [12]Citromverbéna 400 mg (≥24% verbaskozid), 1 órával alvás előtt [12]Placebo (cellulóz) [12]90 nap [12]NCT06154629 [12]
Pachikian és mtsai., 2021 [13]Igen1. szintű [13]Párhuzamos RCT, kettős vak [13]66 enyhe-mérsékelt insomniában (ISI 7–21) és szorongásban szenvedő, 25–70 év közötti felnőtt [13]Sáfrány 15,5 mg/nap (Saffr'activ) este [13]Placebo (maltodextrin) [13]6 hét [13]NCT04750681 [13]
Martínez-Rodríguez és mtsai., 2022 [14]Igen1. szintű [14]Párhuzamos RCT, kettős vak [14]40 stresszes (PSS>15) és rossz alvásminőségű (PSQI>5) felnőtt [14]Citromverbéna 400 mg (≥28% fenilpropánoid), 1–2 órával alvás előtt [14]Placebo [14]8 hét + 4 hét wash-out [14]Nem jelentve [14]
Bano és mtsai., 2023 [33]Igen2. szintű [33]Párhuzamos RCT, kettős vak [33]100 mérsékelt érzelmi distresszel vagy PSQI>5 értékkel rendelkező, 18–65 év közötti felnőtt [33]Melissa officinalis 400 mg/nap (17–23% hidroxicahánsav) étkezések után [33]Placebo [33]3 hét [33]NCT05602688 [33]
Byun és mtsai., 2018 [15]Igen1. szintű [15]Párhuzamos RCT, kettős vak [15]40 insomniás tünetekkel (PSQI≥5, ISI≥8) küzdő felnőtt [15]GABA 300 mg rizscsírából, 1 órával alvás előtt [15]Placebo (maltodextrin) [15]4 hét [15]Nem jelentve [15]
Mahmoudi és mtsai., 2020 [34]Igen2. szintű [34]Párhuzamos RCT, kettős vak [34]96 PSQI<5 értékkel rendelkező, 45–65 év közötti posztmenopauzális nő [34]Zizifuszmag 250 mg naponta kétszer lefekvéskor [34]Placebo [34]21 nap [34]IRCT20180307038992N1 [34]
Losso és mtsai., 2017 [16]Igen1. szintű [16]Keresztezett RCT, kettős vak [16]8 ICSD-2 insomniában szenvedő, ≥50 év közötti felnőtt [16]Meggydzsúsz 240 ml naponta kétszer (reggel és 1–2 órával lefekvés előtt) [16]Placebo ital [16]2 hét karonként [16]NCT01669317 [16]
Rao és mtsai., 2021 [17]Igen1. szintű [17]Párhuzamos RCT, kettős vak [17]103 PSQI>5 felnőtt [17]Palmitoil-etanolamid 350 mg (Levagen+), 1 órával alvás előtt [17]Placebo (maltodextrin) [17]8 hét [17]ACTRN12618001339246 [17]
Thomas, 2024 [18]Igen1. szintű [18]Párhuzamos RCT, kettős vak [18]72 enyhe insomniás felnőtt [18]Valeriana officinalis 200 mg (2% valeriánsav), 1 órával alvás előtt [18]Placebo (cellulóz) [18]56 nap [18]CTRI/2022/05/042818 [18]
Nagase és mtsai., 2020 [35]Igen2. szintű [35]Keresztezett RCT, kettős vak [35]20 PSQI 6–10 pontszámú, 28–73 év közötti felnőtt [35]Sertés méhlepény kivonat 300 mg/nap [35]Placebo [35]2 hét karonként [35]UMIN000026468 [35]
Breus és mtsai., 2024 [19]Igen1. szintű [19]Keresztezett RCT, kettős vak [19]31 nem klinikai insomniás tünettel küzdő felnőtt [19]Magnézium 1 g/nap (Upgraded Magnesium) [19]Placebo [19]2 hét karonként [19]ISRCTN 70584524 [19]
Hausenblas és mtsai., 2024 [20]Igen1. szintű [20]Párhuzamos RCT, kettős vak [20]56 nem klinikai rossz alvásminőségű felnőtt [20]Dichrostachys glomerata 300 mg/nap (DYG-400) [20]Placebo (rizsfehérje) [20]60 nap [20]ISRCTN10099861 [20]
Kim és mtsai., 2019 [21]Igen1. szintű [21]Keresztezett RCT, kettős vak [21]43 enyhe-mérsékelt alvászavarban szenvedő felnőtt [21]Alfa-s1 kazein-hidrolizátum 300 mg/nap (Lactium), 1 órával lefekvés előtt [21]Placebo (maltodextrin) [21]4 hét karonként [21]KCT0001867 [21]
Rao & Briskey, 2025 [36]Igen2. szintű [36]Keresztezett RCT, kettős vak [36]26 elalvási nehézséggel (>20 perc) küzdő felnőtt [36]Pisztáciából származó melatonin 1 mg (Prosomnial), 1 órával lefekvés előtt [36]Szintetikus melatonin 1 mg [36]7 nap karonként [36]Nem jelentve [36]
Baradari és mtsai., 2018 [37]Igen2. szintű [37]Párhuzamos RCT, kettős vak [37]53 PSQI>5 értékkel és cinkhiánnyal rendelkező intenzív ápolási ápoló [37]Cink-szulfát 220 mg 72 óránként alvás előtt [37]Placebo (keményítő) [37]1 hónap [37]Nem jelentve [37]
Thongchumnum és mtsai., 2023 [38]Igen2. szintű [38]Párhuzamos RCT, kettős vak [38]160 krónikus insomnia zavarban szenvedő posztmenopauzális nő [38]E-vitamin 400 egység (vegyes tokoferol) naponta [38]Placebo [38]1 hónap [38]TCTR20220405002 [38]
Schuster és mtsai., 2025a [39]Igen2. szintű [39]Párhuzamos RCT, kettős vak [39]155 rossz alvásminőségű (RIS>12), 18–65 év közötti felnőtt [39]Magnézium-biszglicinát 250 mg elemi Mg, 30–60 perccel lefekvés előtt [39]Placebo (cellulóz) [39]4 hét [39]DRKS00031494 [39]
Thomas és mtsai, 2023 [22]Igen1. szint [22]Keresztezett (crossover) RCT, kettős vak [22]13 fizikai aktivitású, 24±4 éves férfi alvási panaszokkal (AIS≥6) [22]Kollagénpeptidek 15 g/nap, 1 órával lefekvés előtt [22]Placebo [22]7 éjszaka karonként [22]osf.io/vjf8y [22]

A vizsgálatokat túlnyomórészt elsődleges inszomniában vagy alvási panaszokban szenvedő felnőttek körében végezték, bár a specifikus populációk közé tartoztak a posztmenopauzális nők [11, 34, 38], a cukorbetegségben [23], endometriózisban [25], alkoholhasználati zavarban [26], késleltetett alvás-ébrenlét fázis zavarban [4] szenvedő egyének, valamint a fizikailag aktív férfiak [22]. A mintaméretek 8 [16] és 405 [29] résztvevő között mozogtak. A legtöbb vizsgálat párhuzamos csoportos elrendezést alkalmazott, és 10 esetben alkalmaztak keresztezett módszertant [2, 5, 9, 16, 19, 21, 22, 31, 32, 35, 36]. A beavatkozás időtartama az egyszeri dózisú értékeléstől [18] a 6 hónapig terjedt [11], a legtöbb vizsgálat 2-8 hétig tartott.

Hatások az objektív alvási eredményekre

Melatonin

Öt vizsgálat értékelte a melatonin-készítményeket poliszomnográfia vagy aktigráfia alkalmazásával. A lefekvés előtt 2 órával beadott, 2 mg-os nyújtott hatóanyag-leadású melatonin 9 perccel csökkentette az elalvási latenciát (p=0,02) 40, ≥55 éves, elsődleges inszomniában szenvedő felnőttnél [6]. Az alvásarchitektúrában nem figyeltek meg szignifikáns változásokat [6]. Késleltetett alvás-ébrenlét fázis zavarban szenvedő felnőtteknél a kívánt lefekvés előtt 1 órával adott 0,5 mg melatonin 34 perccel előbbre hozta az alvás kezdetét (95% CI -60 – -8) és 5,14%-kal növelte az alvás hatékonyságát az éjszaka első harmadában (95% CI 2,52-7,76) [4]. Az aktigráfiával mért elalvási latencia 11,9 perccel csökkent (95% CI -19,54 – -4,39) [4].

Ezzel szemben az 5 mg-os, azonnali hatóanyag-leadású melatonin lefekvéskor nem mutatott szignifikáns hatást az alvási paraméterekre egy 34, életkorral összefüggő alvási problémákkal küzdő idős felnőtt bevonásával végzett keresztezett vizsgálatban [5]. A normális alvásúak median értéken 4,4-gyel kevesebb ébredést tapasztaltak, de az alvási problémákkal küzdők nem mutattak javulást [5].

Ashwagandha

Két vizsgálat értékelte a standardizált ashwagandha gyökérkivonatokat aktigráfiával. Nem pihentető alvásban szenvedő 144 felnőttnél a Shoden kivonat (120 mg/nap, amely 21 mg vitanolid-glikozidot tartalmaz) 6 hét után szignifikánsan javította az alvás hatékonyságát (p<0,01), a teljes alvási időt (p<0,001), az elalvási latenciát (p<0,01) és az alvás utáni ébrenlétet (p<0,05) [8]. Az önbevalláson alapuló alvásminőség 72%-kal nőtt a placebóhoz képest (29%) (p<0,001) [8].

A KSM-66 kivonat (naponta kétszer 300 mg) 58, DSM-IV szerinti inszomniában szenvedő felnőttnél az elalvási latenciát 41,61±6,84 percről 29,00±7,14 percre csökkentette a beavatkozási csoportban, szemben a placebocsoport 41,94±6,98 és 33,94±7,65 perc közötti értékével (p=0,019) [10]. Az alvás hatékonysága a placebocsoport 75,14±3,73% – 79,68±3,59% értékével szemben 75,63±2,70%-ról 83,48±2,83%-ra nőtt [10].

Macskagyökér (Valerian)

Három vizsgálat értékelte a Valeriana officinalis készítményeket ellentétes eredményekkel. Alvási panaszokkal küzdő 72 felnőtt körében végzett, 200 mg kivonatot (2% valerénsav) alkalmazó egyszeri dózisú vizsgálat szignifikánsan, 22,84±9,82 perccel növelte a tényleges alvási időt, szemben a placebóval elért -39,28±9,13 perces változással (p<0,05) [18]. 8 hét alatt ugyanez a készítmény 10,89±4,98 perccel csökkentette az alvási latenciát, és 75,21±34,05 perccel növelte a teljes alvási időt [1]. Az 56 nap után végzett poliszomnográfia a teljes alvási idő, az alvási latencia és az alvás hatékonyságának szignifikáns javulását mutatta (minden p<0,05) [1].

Ezzel szemben egy 16 idős nő bevonásával, 300 mg macskagyökér-kivonatot (0,8% valerénsav) alkalmazó keresztezett vizsgálat 2 hét után nem talált javulást az alvási latenciában, az alvás utáni ébrenlétben vagy az alvás hatékonyságában [9]. Az alvás utáni ébrenlét időtartama a kiindulási értékhez képest valójában 17,7±25,6 perccel nőtt (p=0,02) [9].

Növényi kivonatok

A 4,5 mg/g γ-orizanolra standardizált rizskorpa-kivonat (1000 mg/nap) alvászavarban szenvedő 45 felnőttnél 2 hét után csökkentette az alvási latenciát (korrigált p=0,047), növelte a teljes alvási időt (p=0,019), és javította az alvás hatékonyságát (p=0,010) [3]. A 2. stádiumú alvás időtartama szignifikánsan nőtt (p=0,022) [3].

A Polygonatum sibiricum gyökértörzs kivonata (500 mg/nap) 4 hét után aktigráfiával mérve javította a teljes alvási időt (csoport-látogatás interakció p=0,046) [7]. A fitoszóma készítményként formulázott Melissa officinalis (400 mg/nap) 9,7±3,7-ről 6,8±4,1-re csökkentette az Insomnia Severity Index pontszámait, ami 2,9 pontos átlagos különbséget jelent (p=0,003) [2]. A lassú hullámú alvás időtartama 15%-kal nőtt, míg a REM-alvás 10%-kal csökkent [2].

A citromverbéna kivonat (400 mg/nap, ≥24% verbaszpozid) 90 napig történő adagolása javította a PSQI szerinti alvási latenciát (1,6±1,0 vs. 1,9±0,7, p=0,027) és az alvás hatékonyságát (84,5±12,8 vs. 79,8±13,6, p=0,023) [12]. Az aktigráfia a latencia, a hatékonyság és az ébrenlét terén szignifikáns javulást mutatott (p=0,001) [12]. Ugyanezt a kivonatot alkalmazó párhuzamos vizsgálat a viselhető eszközökkel végzett követés során a mély alvás és a REM arányának növekedését mutatta ki [14].

A sáfránykivonat (15,5 mg/nap) a kiindulási értékhez képest 16 perccel, a placebóhoz képest pedig 25 perccel növelte az ágyban töltött időt (p=0,023) [13]. A fekete poloskavész (Black cohosh) standardizált kivonata (40 mg/nap), amelyet 6 hónapig adagoltak, növelte az alvás hatékonyságát, és 15,8%-kal csökkentette az alvás utáni ébrenlét időtartamát [11].

Aminosavak és peptidek

A rizscsírából kivont GABA (300 mg/nap) 4 hét után 13,4±15,7 percről 5,7±6,2 percre csökkentette az elalvási latenciát (p=0,001), és 79,4±12,9%-ról 86,1±10,5%-ra növelte az alvás hatékonyságát (p=0,018) [15]. Az alfa-s1 kazein-hidrolizátum (300 mg/nap) az alvásnaplók alapján szignifikáns javulást mutatott a teljes alvási idő, az alvás hatékonysága, az alvási latencia és az alvás utáni ébrenlét terén az aktív fázisban (minden p<0,001), bár a poliszomnográfia nem mutatott ki szignifikáns különbséget a csoportok között [21].

A kollagénpeptidek (15 g/nap) 29,3±13,8-ról 21,3±9,7-re csökkentették a poliszomnográfiával kimutatott ébredések számát (p=0,028) [22]. Az szubjektív ébredések száma 1,9±0,6-ról 1,3±1,5-re csökkent (p=0,023) [22]. A kiindulási Stroop-teszt teljesítménye magasabb volt kollagén (1,00±0,00) mellett, mint a placebónál (0,97±0,05, p=0,009) [22].

Egyéb vegyületek

A meggyilé (naponta kétszer 240 ml) 84 perccel növelte a poliszomnográfiás alvási időt (p=0,0182), és javította az alvás hatékonyságát (p=0,03) 8 inszomniás felnőttnél [16]. A palmitoiletanolamid (350 mg/nap) a 4. és 8. héten csökkentette az elalvási latenciát [17]. A Dichrostachys glomerata kivonata (300 mg/nap) 60 nap alatt szignifikánsan javította az alvási pontszámot, a mély alvás időtartamát, az alvási latenciát és az ébren töltött időt [20].

Az objektív hatások összefoglalása

Az objektív mérőszámokat alkalmazó 1. szintű vizsgálatok körében az elalvási latencia javulása 5,7 perc [15] és 34 perc [4] között mozogt. A teljes alvási idő növekedése 75 perc [1] és 84 perc [16] között alakult. Az alvás hatékonyságának növekedése 3-7% között mozgott a beavatkozások mentén [8, 10, 11, 15]. Az alvásarchitektúrára gyakorolt hatásokról ellentétesen számoltak be; egyes vizsgálatok a lassú hullámú alvás növekedését mutatták ki [2, 14], míg mások nem találtak szignifikáns változást [6].

Hatások a szubjektív alvási eredményekre

2. szintű vizsgálatok (kizárólag szubjektív)

Tizenhét vizsgálat számolt be validált szubjektív eredményekről objektív alvásmérőszámok nélkül. A magnézium-citrát (320 mg/nap) a kezelési besorolástól függetlenül javította az össz-PSQI-pontszámokat 10,4-ről 6,6-ra (p<0,0001), de a magnézium-pótlás kifejezetten csökkentette a plazma C-reaktív fehérje szintjét azoknál a résztvevőknél, akiknek a kiindulási értéke >3,0 mg/L volt [24]. A magnézium-biszglicinát (250 mg elemi magnézium) 3,9 ponttal csökkentette az ISI-pontszámokat (95% CI -5,8 – -2,0), szemben a placebóval elért 2,3 pontos csökkenéssel (95% CI -4,1 – -0,4, p=0,049, Cohen-féle d=0,2) [39].

A specifikus populációkon végzett melatonin-vizsgálatok vegyes eredményeket mutattak. 80 endometriózisban szenvedő, meddő nőnél az 5 mg-os nyújtott hatóanyag-leadású melatonin 1,7 ponttal javította az általános alvásminőséget (95% CI -2,63 – -0,77, p<0,001, Cohen-féle d=1), és csökkentette a krónikus kismedencei fájdalmat [25]. Azonban 60 alkoholhasználati zavarban szenvedő felnőttnél az 5 mg melatonin nem mutatott szignifikáns különbséget a placebóhoz képest a PSQI csökkenésében [26]. 38, ≥55 éves nőnél a 2 mg-os nyújtott hatóanyag-leadású melatonin 11-ről 8-ra javította a PSQI-t (p=0,01), bár szignifikáns csoportok közötti különbséget nem figyeltek meg [27].

A sáfránykivonat (20-30 mg/nap) 30 mg esetén 1,96 ponttal, 20 mg esetén pedig 1,54 ponttal csökkentette az Athéni Inszomnia Skála pontszámait, szemben a placebo 0,71 pontos csökkenésével (hatásméret d=0,45) [30]. Az alvásminőség 3 hét után szignifikánsan javult (p<0,05 30 mg esetén, p<0,01 20 mg esetén) [30]. Az észlelt stressz mindkét sáfránydózis esetén nagyobb mértékben csökkent, mint a placebónál (p=0,01) [30].

A Scutellaria lateriflora kivonata (400 mg/nap) keresztezett elrendezésben szignifikánsan csökkentette a PSQI-pontszámokat, valamint javította az alvási latenciát, az alvás hatékonyságát és a teljes alvási időt [31]. A Melissa officinalis foszfolipid készítménye (400 mg/nap) szignifikánsan javította a depressziót, szorongást, stresszt, a pozitív és negatív affectust, a mentális jólétet, az életminőséget és az alvásminőséget (minden p<0,001) [33].

A 600 mg-os macskagyökér (3×200 mg-os tabletta) határesetben szignifikáns előnyt mutatott: 5,5%-kal több résztvevő számolt be jobb vagy sokkal jobb alvásról (95% CI 0,2 – 10,8, p=0,04) [29]. A kamillakivonat (naponta kétszer 270 mg) a kezelés javára mutató tendenciákat mutatott az alvási latencia (Cohen-féle d=0,47) és az éjszakai ébredések (Cohen-féle d=0,61) tekintetében, bár ezek nem voltak statisztikailag szignifikánsak [28].

A zizifusz (jujuba) mag kapszula (naponta kétszer 250 mg) 96 posztmenopauzális nőnél jobban javította a PSQI-pontszámokat, mint a placebo (p<0,001) [34]. Az E-vitamin (400 egység/nap) 13-ról 6-ra csökkentette a PSQI-pontszámokat a beavatkozási csoportban, szemben a placebocsoport 11 és 9 közötti értékével (p=0,012) [38]. A javulási pontszám szignifikánsan magasabb volt E-vitamin esetén (5 vs. 1, p<0,001) [38]. A cink-szulfát (220 mg 72 óránként) szignifikánsan csökkentette a PSQI összpontszámait, valamint javította a szubjektív alvásminőséget és az alvási latenciát (p=0,008) [37].

Egy előzetes keresztezett vizsgálatban (n=15) a meggyilé szignifikánsan csökkentette az Insomnia Severity Indexet és az alvás utáni ébrenlétet (mindkét p<0,05), de nem mutatott ki javulást az alvási latenciában, a teljes alvási időben vagy az alvás hatékonyságában a placebóhoz képest [32]. A sertés méhlepény kivonata (300 mg/nap) javította a szubjektív alvásmélységet és a jóllétet a St. Mary's Kórház Alvás Kérdőívén, de objektív hatásokat nem mutatott [35].

A pisztáciából származó melatonin (Prosomnial 1 mg) a szintetikus melatoninhoz hasonló felszívódást mutatott, és 7 nap alatt szignifikánsan javította az alvási latenciát, a teljes alvási időt, az alvásminőséget és a kipihentség érzését [36].

Biztonság és tolerálhatóság

A mellékhatások általában enyhék és ritkák voltak a vizsgálatok során. A leggyakrabban jelentett események közé tartozott a gyomor-bélrendszeri diszkomfort [30, 34], a fejfájás [6, 15] és a nappali aluszékonyság [4, 15]. A legtöbb vizsgálatban nem tulajdonítottak súlyos mellékhatást az aktív beavatkozásoknak [1, 2, 7, 8, 10, 11, 16, 19, 38].

Egy vizsgálatban a melatonint szédüléssel, nappali aluszékonysággal és csökkent libidóval hozták összefüggésbe [4], bár az arányok hasonlóak voltak a kezelési csoportok között [4]. Két résztvevő lépett ki egy idős felnőttek körében végzett vizsgálatból túlzott aluszékonyság miatt [5]. A 2 mg-os nyújtott hatóanyag-leadású melatonin nem mutatott károsodást a pszichomotoros teljesítményben, a motoros reakcióidő 60 ms-mal gyorsabb volt, mint a placebóé (p=0,004) [6].

A macskagyökér általában jól tolerálható volt, kisebb mellékhatásokkal [9]. A kamilla esetében 6 mellékhatásról számoltak be a placebóval járó 10-zel szemben, amelyek mindegyike enyhe és átmeneti volt [28]. Az ashwagandha vizsgálatok nem számoltak be kezeléssel összefüggő mellékhatásokról [8, 10]. A sáfránykivonat enyhe gyomor-bélrendszeri diszkomfortot okozott 10 esetben (30 mg-os csoport), 6 esetben (20 mg-os csoport) és 4 esetben (placebo) [30]. Egy kilépés történt szaporaságság (palpitáció) miatt egy sáfrányos vizsgálatban [13].

Az alfa-s1 kazein-hidrolizátum egy mellékhatást (viszketést és csalánkiütést) okozott a placebocsoportban, az aktív csoportban nem fordult elő esemény [21]. A rizscsírából származó GABA a alanyok 10%-ánál okozott enyhe hasi diszkomfortot, fejfájást és aluszékonyságot [15]. A kollagénpeptidek és a palmitoiletanolamid nem mutatott ki mellékhatásokat [17, 22].

Szintézis

Heterogenitás a melatoninnal kapcsolatos eredményekben

A melatonin-vizsgálatok az eredmények jelentős heterogenitását mutatják, ami a dózis-válasz kapcsolatokkal, a készítmények különbségeivel és a populációs jellemzőkkel magyarázható. A nyújtott hatóanyag-leadású készítmények (2 mg) következetesen hatékonynak bizonyultak elsődleges inszomniában szenvedő idős felnőtteknél [6, 27], a Tmax 3 óra elteltével következett be [6], ami fenntartott éjszakai koncentrációt tesz lehetővé. Az elalvási latencia 9 perces csökkenése a nyújtott hatóanyag-leadású 2 mg-os készítménnyel [6] egybeesik a hatósági jóváhagyási küszöbértékekkel, és nem okozott pszichomotoros károsodást [6].

Ezzel szemben az azonnali hatóanyag-leadású készítmények populációtól és dózistól függően ellentmondásos eredményeket mutattak. A kívánt alvásidő előtt 1 órával beadott, gyorsan felszabaduló 0,5 mg-os készítmény kifejezett hatékonyságot mutatott késleltetett alvás-ébrenléti fázis zavarban (az elalvás 34 perces előretolódása) [4], ami egy olyan dokumentált cirkadián fáziskéséssel rendelkező populáció, ahol a melatonin kronobiotikus hatásai mechanisztikusan relevánsak [4]. Azonban a lefekvéskor bevett, azonnali hatóanyag-leadású 5 mg-os készítmény nem hozott javulást az életkorral összefüggő alvási problémákkal küzdő idős felnőttek számára [5], ami valószínűleg a rövid felezési időt (42,6 perc) tükrözi [4] egy olyan populációban, amely fáziseltolódás helyett fenntartott alvásmegőrzést igényel.

Az 5 mg-os melatonin kudarca alkoholfogyasztási zavarban szenvedő betegeknél [26] eltérő kórélettant tükrözhet – az alkohol GABAerg mechanizmusokon keresztül zavarja meg az alvás architektúráját, amelyeket a melatonin nem kezel [26]. Ezzel szemben az 5 mg-os, nyújtott hatóanyag-leadású melatonin nagy hatásmérete (Cohen-féle d=1) endiózisban szenvedő betegeknél [25] valószínűleg az alvásra és a fájdalomra gyakorolt kettős előnyöket tükrözi, mivel a melatonin a kismedencei fájdalom szempontjából releváns gyulladáscsökkentő tulajdonságokat mutat.[25].

A macskagyökér ellentmondásos bizonyítékai

A macskagyökérrel kapcsolatos vizsgálatok olyan módszertani hierarchiát mutatnak, amely megmagyarázza az eltérő megállapításokat. Az idős nőknél tapasztalt nullszintű eredmény [9] egy kis méretű, keresztbe detektált (crossover) vizsgálatból származik (n=16), amely 300 mg kivonatot (0,8% valerénsav) használt mindössze 2 hétig [9, 9]. Az elalvás utáni ébrenlét valójában 17,7 perccel rosszabbodott [9], ami az életkorral összefüggő alvásfenntartási problémák esetén elégtelen adagolásra vagy időtartamra utal.

Ezzel szemben nagyobb, megfelelő statisztikai erejű, magasabb dózisokat vagy koncentrációkat alkalmazó vizsgálatokból pozitív eredmények születtek. A 2%-os valerénsavra (2,5-szer magasabb hatóanyag-markerre) standardizált 200 mg-os kivonat azonnali, egyszeri dózisú hatásokat mutatott a teljes alvási idő tekintetében (+22,84 perc, p<0,05) [18], valamint tartós, többhetes javulást az alvási latenciában (-10,89 perc) és a teljes alvási időben (+75,21 perc) [1]. Ezek a hatások csak 14–56 nap után jelentkeztek [1], ami összhangban van a GABAerg gyógynövények akkumulációs hipotézisével.

A 600 mg-os dózis egy nagy, webes alapú vizsgálatban (n=405) marginális előnyt mutatott (5,5%-os javulás, p=0,04) [29], ami dózis-válasz platóra utal. A macskagyökér látszólagos hatékonysági ablaka 200 mg magasra standardizált kivonatnak (≥2% valerénsav) tűnik, legalább 2 hetes időtartammal, különösen a fiatalabb és középkorú felnőttek körében, akiknél az elalvás nehézsége áll fenn a fenntartási panaszok helyett.

Az ashwagandha következetes szignálja

Mindkét ashwagandha-vizsgálat klinikailag jelentős javulást mutatott a különböző kivonatok és adagolási rendek ellenére. A Shoden (120 mg/nap, 21 mg vitanolid-glikozidok) [8] és a KSM-66 (600 mg/nap) [10] egyaránt 10–12 perccel csökkentette az elalvási latenciát [8, 10], és 6–8%-kal növelte az alvás hatékonyságát [8, 10]. Ez a készítmények közötti konzisztencia arra utal, hogy a vitanolid-család, és nem egy specifikus védjegyzett kivonás közvetíti az alvást segítő előnyöket az adaptogén stresszcsökkentés révén [8, 10]. Mindkét vizsgálatba olyan felnőtteket vontak be, akiknek kiindulási szorongásos vagy stresszösszetevőik voltak [8, 10], ami azt jelzi, hogy az ashwagandha előnyösebben hathat a stresszel összefüggő inszomniára, mint az elsődleges alvászavarokra.

Növényi kivonatok mintázatai

A citromverbéna-vizsgálatok következetesen javították az alvási mutatókat mind aktigráfia [12, 12], mind viselhető eszközös nyomkövetés során [14], a különböző gyártók és az enyhén eltérő standardizálás (≥24% vs ≥28% fenilpropánoidok) ellenére [12, 14]. A 90 napos vizsgálat progresszív előnyöket mutatott, amelyek a végpontnál tetőztek [12], míg a washouten (kiürülési időszakon) átesett, 8 hetes vizsgálat tartós hatásokat mutatott, amelyek a szedés abbahagyása után is fennmaradtak [14], ami azonnali és kumulatív mechanizmusokra egyaránt utal.

A Melissa officinalis eredményei kritikus módon a készítménytől függnek. A fokozott biohasznosulásra tervezett fitoszóma készítmény (foszfolipid hordozó) objektív alvásjavulást mutatott [2, 2], míg a standard vizes kivonat csak szubjektív előnyöket mutatott [33]. Ez a készítményfüggőség valószínűleg a hidroxicinsavak gyenge orális biohasznosulását tükrözi, amit a fitoszóma technológia ellensúlyoz.[2].

A sáfrány két vizsgálatában különböző készítményeket (15,5 mg vs 20–30 mg) és kimeneti mérőszámokat (aktigráfia vs kérdőívek) alkalmaztak [13, 30], mégis mindkettő előnyöket mutatott az alvásminőség és a stressz terén [13, 30]. A dózis-válasz szerény volt – a 20 mg és a 30 mg minimálisan tért el egymástól [30] –, ami a lineáris skálázás helyett küszöbhatásra utal.

Aminosavak és speciális vegyületek

A rizscsírából származó GABA nagy mértékű javulást mutatott az alvási latenciában (7,7 perces csökkenés, p=0,001) [15], ami látszólag ellentmond a hagyományos bölcsességnek arról, hogy a GABA nem képes átjutni a vér-agy gáton [15]. A vizsgálat azonban nem mérte a agy-gerincvelői folyadék GABA-szintjét [15], így a mechanizmus bizonytalan marad. A PSG-vel megerősített jelentős előnyök [15] tükrözhetik a bél-agy tengelyre gyakorolt perifériás hatásokat, vagy azt, hogy alvásmegvonásos állapotokban kis mennyiség jut át a károsodott gátakon.

Az alfa-s1-kazein-hidrolizátum egyértelmű, placebóra érzékeny megoszlást mutatott a szubjektív (szignifikáns) és az objektív (nem szignifikáns) kimenetelek között [21]. Az alvásnapló szerinti javulások kifejezettek és tartósak voltak [21], míg a poliszomnográfia tendenciákat mutatott anélkül, hogy elérte volna a szignifikancia szintjét [21]. Ez a minta elvárási hatásokra utal, vagy arra, hogy a szubjektív alvásminőség olyan anxiolitikus mechanizmusokon keresztül javult, amelyeket az alvás architektúrájának mérőszámai nem rögzítenek.

Populációspecifikus hatások

A posztmenopauzás nők eltérően reagáltak a különböző beavatkozásokra. A poloskavész 15,8%-os csökkenése az elalvás utáni ébrenlétben [11] összhangban van az alvást megzavaró vazomotoros tünetekre gyakorolt, már ismert hatásaival [11]. Az E-vitamin nagy PSQI-javulása (7 pontos csökkenés) [38] és a szedatív gyógyszerek használatának csökkenése [38] az életkorral összefüggő alvásváltozásokra kifejtett antioxidáns hatásokat tükrözheti, bár a vizsgálatba az egészséges öregedés helyett krónikus inszomniás rendellenességben szenvedő nőket vontak be.[38].

A speciális populációk fokozott és csökkent válaszokat egyaránt mutattak. A cinkhiányos intenzív osztályos ápolók jelentős javulást mutattak cinkpótlás hatására [37], ami egy specifikus hiányosság korrekcióját jelzi, nem pedig elsődleges alvási hatást. A fizikailag aktív férfiaknál kollagén peptidek hatására csökkent az ébredések száma [22] és javult a kogníció [22], ami valószínűleg a szedációtól eltérő regenerációt fokozó mechanizmusokat tükröz.

Minőségi és tervezési tényezők

A vizsgálatok minősége jelentősen befolyásolta a hatás kimutatását. A macskagyökér előnyeit kimutatni nem tudó három vizsgálat [5, 9, 29] vagy alulkezelt crossover elrendezésű (n=16, n=34) [5, 9], vagy kizárólag önbeszámolón alapuló webes formátumú volt [29]. Ezzel szemben az objektív mérési módszerekkel végzett, megfelelő statisztikai erejű párhuzamos vizsgálatok (n=45-80) következetesen kimutatták a hatásokat a macskagyökér [1, 18], az ashwagandha [8, 10] és a növényi kivonatok esetében.[3, 7, 12].

A crossover elrendezések olyan periódushatásokat vezettek be, amelyek az alfa-s1-kazein-hidrolizátum esetében nyilvánvalóak voltak – ahol mindkét fázisban javulás lépett fel [21] –, valamint a sertés placentakivonat esetében, ahol szubjektív, de objektív előnyök nem mutatkoztak [35]. A párhuzamos elrendezések elkerülték ezeket az áthúzódó (carryover) hatásokat, miközben a crossoverek alanyaon belüli statisztikai előnyöket biztosítottak, ha a kiürülési időszakok megfelelőek voltak (≥2 hét) [2, 16].

Mechanisztikus következtetések

Az alvás architektúrájára gyakorolt eltérő hatások mechanisztikus betekintést nyújtanak. A Melissa officinalis 15%-kal növelte a mélyalvást, miközben 10%-kal csökkentette a REM-et [2], ami összhangban van a GABAerg fokozással, amely a REM rovására elősegíti a mélyebb NREM-et. A citromverbéna mind a mélyalvást, mind a REM-et növelte [14], ami egyértelmű mechanizmusra utal, amely valószínűleg monoaminerg utakat érint. A rizskorpa-kivonat kifejezetten a 2. stádiumú alvást növelte [3], amely a leggyakoribb alvási stádium, anélkül, hogy megváltoztatta volna a REM- vagy a mélyalvás arányait.

Ezek az architekturális különbségek klinikai szempontból fontosak. A REM-et megőrző vagy fokozó beavatkozások (ashwagandha, citromverbéna) előnyösek lehetnek az ép REM-függő memóriakonszolidációt igénylő állapotok esetén. A mélyalvást növelő szerek (Melissa officinalis, potenciálisan magnézium) előnyösebben segíthetik a fizikai regenerációt. A REM-szuppresszió hiánya a legtöbb beavatkozásnál [6, 9, 21] megkülönbözteti ezeket a vegyületeket a benzodiazepinektől és a Z-szerektől, amelyek következetesen csökkentik a REM-százalékot.

Szerzői hozzájárulások

O.B.: Conceptualization, Literature Review, Writing — Original Draft, Writing — Review & Editing. The author has read and approved the published version of the manuscript.

Összeférhetetlenség

The author is affiliated with Olympia Biosciences™ (IOC sp. z o.o.), a registered manufacturer of food supplements and FSMP in Poland.

Olimpia Baranowska

Olimpia Baranowska

Vezérigazgató és tudományos igazgató · Okleveles műszaki fizikus és alkalmazott matematikus (absztrakt kvantumfizika és szerves mikroelektronika) · Orvostudományi PhD-jelölt (flebológia)

Founder of Olympia Biosciences™ (IOC Ltd.) · Specialising in dietary supplement formulation and clinical nutrition.

LinkedIn

Védett szellemi tulajdon

Érdekli ez a technológia?

Project scope, formulation work and rights are defined in the applicable agreement.

Rights, transfer conditions and any exclusivity are defined only in signed agreements and depend on the project scope.

Request a written scoped quote

Referenciák

39 idézett forrás

  1. 1.
  2. 2.
  3. 3.
  4. 4.
  5. 5.
  6. 6.
  7. 7.
  8. 8.
  9. 9.
  10. 10.
  11. 11.
  12. 12.
  13. 13.
  14. 14.
  15. 15.
  16. 16.
  17. 17.
  18. 18.
  19. 19.
  20. 20.
  21. 21.
  22. 22.
  23. 23.
  24. 24.
  25. 25.
  26. 26.
  27. 27.
  28. 28.
  29. 29.
  30. 30.
  31. 31.
  32. 32.
  33. 33.
  34. 34.
  35. 35.
  36. 36.
  37. 37.
  38. 38.
  39. 39.

Globális tudományos és jogi nyilatkozat

  1. 1. Kizárólag B2B és oktatási célokra. Az Olympia Biosciences weboldalán közzétett tudományos szakirodalom, kutatási betekintések és oktatási anyagok kizárólag tájékoztató, tudományos és Business-to-Business (B2B) iparági hivatkozási célt szolgálnak. Ezeket kizárólag egészségügyi szakemberek, farmakológusok, biotechnológusok és professzionális B2B kapacitással rendelkező márkatervezők számára szántuk.

  2. 2. Nincsenek termékspecifikus állítások.. PIS-registered manufacturer of food supplements; production establishment registered with PIS in Gdynia, Poland (ul. Polska 20).

  3. 3. Nem orvosi tanács.. A megadott tartalom nem minősül orvosi tanácsnak, diagnózisnak, kezelésnek vagy klinikai ajánlásnak. Nem helyettesíti a szakképzett egészségügyi szolgáltatóval való konzultációt. Minden közzétett tudományos anyag szakmailag lektorált kutatásokon alapuló általános tudományos áttekintést képvisel, és kizárólag B2B formulációs és K+F kontextusban értelmezendő.

  4. 4. Szabályozási státusz és ügyfélfelelősség.. Bár tiszteletben tartjuk és betartjuk a globális egészségügyi hatóságok (beleértve az EFSA, FDA és EMA) irányelveit, a cikkeinkben tárgyalt új tudományos kutatásokat ezek az ügynökségek esetleg még nem értékelték hivatalosan. A végtermék szabályozási megfelelősége, a címke pontossága és a B2C marketingállítások alátámasztása bármely joghatóságban kizárólag a márkatulajdonos jogi felelőssége. Az Olympia Biosciences™ kizárólag gyártási, formulációs és analitikai szolgáltatásokat nyújt. Ezeket az állításokat és nyers adatokat az Food and Drug Administration (FDA), az European Food Safety Authority (EFSA) vagy a Therapeutic Goods Administration (TGA) nem értékelte. A tárgyalt nyers gyógyszerhatóanyagok (APIs) és készítmények nem alkalmasak betegségek diagnosztizálására, kezelésére, gyógyítására vagy megelőzésére. Az ezen az oldalon található információk nem minősülnek egészségre vonatkozó állításnak az EU 1924/2006/EK rendelete vagy az amerikai Dietary Supplement Health and Education Act (DSHEA) értelmében.

További K+F formulációk megtekintése

Teljes mátrix megtekintése ›

Cerebrális bioenergetika és neuro-metabolikus mentés

Kvantumfizika és orvostudomány: A közös aspektusok áttekintése

A fejlett diagnosztikához és számítástechnikához elengedhetetlen kvantumjelenségek integrálása stabil és funkcionális orvosbiológiai eszközökbe a precíz klinikai alkalmazás érdekében, komplex biológiai környezetben, jelentős CDMO kihívást jelent.

Katekolamin homeosztázis és exekutív funkciók

ADHD és autizmus spektrum zavar: Átfedések, különbségek és közös genetikai hatások

A célzott terápiák fejlesztése az olyan neurodevelopmentális zavarok esetében, mint az ADHD és az ASD, kihívást jelent a jelentős klinikai és genetikai átfedések miatt, amelyek gyakran súlyosabb komorbid megjelenési formákhoz vezetnek, megnehezítve a differenciáldiagnózist és a kezelés hatékonyságát.

Intracelluláris védelem és IV-alternatívák

Izomer stabilizáció magas nedvességtartalmú mátrixokban: Fix arányú inozitol formulációk védelme

A fix arányú szilárd formulációk a gyártás során hajlamosak a szegregációra, különösen a nedvesség okozta tulajdonságváltozások mellett, ami dózisegységességi és pontossági kihívásokat okoz.

Szerkesztői nyilatkozat

This article summarizes published scientific literature for educational purposes. It is not a product-specific assessment, regulatory opinion or manufacturing commitment.

IP-vállalásunk

Olympia has no brands of its own and never will – our business model rests on never competing with our clients.

Olympia has no brands of its own and never will – our business model rests on never competing with our clients.

IP-védelem megismerése

Idézés

APA

Baranowska, O. (2026). Egyösszetevős orális kiegészítők hatékonysága az objektív és szubjektív alvási kimenetelekre felnőttkori inszomniában. Olympia R&D Bulletin. https://olympiabiosciences.com/rd-hub/single-ingredient-adult-insomnia-sleep-supplements/

Vancouver

Baranowska O. Egyösszetevős orális kiegészítők hatékonysága az objektív és szubjektív alvási kimenetelekre felnőttkori inszomniában. Olympia R&D Bulletin. 2026. Available from: https://olympiabiosciences.com/rd-hub/single-ingredient-adult-insomnia-sleep-supplements/

BibTeX
@article{Baranowska2026singlein,
  author  = {Baranowska, Olimpia},
  title   = {Egyösszetevős orális kiegészítők hatékonysága az objektív és szubjektív alvási kimenetelekre felnőttkori inszomniában},
  journal = {Olympia R\&D Bulletin},
  year    = {2026},
  url     = {https://olympiabiosciences.com/rd-hub/single-ingredient-adult-insomnia-sleep-supplements/}
}

Request a written scoped quote

Article

Egyösszetevős orális kiegészítők hatékonysága az objektív és szubjektív alvási kimenetelekre felnőttkori inszomniában

https://olympiabiosciences.com/rd-hub/single-ingredient-adult-insomnia-sleep-supplements/

1

Add article context to your request

Include the article title and your question in the written request.

Open the written request form
2

REQUEST A WRITTEN SCOPED QUOTE

Submit a written scoped request; our team will review it and reply in writing.

REQUEST A WRITTEN SCOPED QUOTE

Érdeklődés a technológia iránt

Licencelési vagy partnerségi részletekkel hamarosan felvesszük Önnel a kapcsolatot.

Article

Egyösszetevős orális kiegészítők hatékonysága az objektív és szubjektív alvási kimenetelekre felnőttkori inszomniában

Nincs spam. Az Olimpia személyesen tekinti át az Ön megkeresését.

APPLY THIS RESEARCH

R&D Hub — Full Scientific LibraryBrowse all categories: bioavailability, clinical nutrition, formulation science and longevity research.EXPLORE ›Advanced Formulation Technology PlatformTranslate research evidence into manufacturable formats — liposomal, enteric and micellar systems.EXPLORE ›Production Formats & MOQ ReferenceHard capsules 150K, softgels 300K, sachets 75K — check where the evidence can actually be manufactured.EXPLORE ›Paid Discovery: R&D Due Diligence EntryThe structured entry point — from research thesis to a scoped, confidential manufacturing brief.EXPLORE ›Physician Supplement Brand Contract ManufacturingClinician-led programmes from evidence to market, with zero conflict of interest.EXPLORE ›FSMP & Medical Nutrition Contract ManufacturingClinical-nutrition manufacturing for medical programmes under EU Delegated Regulation 2016/128.EXPLORE ›